1. fejezet - Kezdet..

1. fejezet
Kezdet..

Zuhogott az eső, villámlott és iszonyatosan fújt a hideg szél amikor a lány végig futott az elhagyatott parkon. Behúzta a nyakát amennyire csak tudta, de így is fázott a vékony kabátjában. Későre járt már és szeretett volna minél hamarabb vissza érni otthonában, de még várt rá egy találkozó. A parkból egy térre ért ahonnan rengeteg kis utca nyílt és kanyargott befele a városban. Az első utcán indult tovább és keresni kezdte a 87-es házszámot.
Amikor oda ért még nem volt ott senki így hát beállt a kapualjba, hogy legalább védve legyen valamelyest az esőtől. Az órájára pillantott.. 23:35. - Még késtem is.. gondolta.. - és még sincs itt! Hol a francba lehet?! Mindig ezt csinálja.. -
Mint egy végszóra az utca túl oldalán megállt egy kocsi, leállt a motor és egy magas, hosszú fekete kabátot viselő férfi szállt ki belőle majd indult meg lány felé.
Már messziről látszott, hogy a férfi mosolyog. Ahogy oda ért elé, meghajolt és nyúlt a lány keze után, hogy csókot adhasson rá.
- Jajj Magnus.. Ne hülyéskedj már! - torkolta le a lány a férfit.
- Drága Tessym, tudod a régi szokásokat nem lehet elnyomni. Remélem nem vártál sokat! - Magnus ha lehet még szélesebben vigyorgott mint eddig és még egy kacsintást is küldött felém.
- Most értem ide. Csak ez az eső készit ki. Elszoktam Londontól.. Már azt sem tudom, őszintén szólva mikor voltam utoljára itt.. 40-50 évvel ezelőtt talán. Lehangoló.. - mondtam, közben fintorogtam egyet ahogy egy esőcsepp pont az orromra esett az ereszről.
- Megszokod hidd el.. és talán megint megszereted. Viszont szerintem térjünk a tárgyra. Kétlem, hogy sokáig szeretnél az esőben ázni! - ezzel Magnus megindult az ajtó felé, elővett egy hatalmas kulcscsomót, kinyitotta az ajtót majd betessékelt a lakásba. A lakás kisebb volt mint amire számítottam de kétségtelenül Magnus stílusát éreztette. Bordó, fekete, ezüst, sötétkék volt mindenhol. Lerogytam a hozzám legközelebb lévő hatalmas arany csipkével díszített, kényelmesnek tűnő fotelba. Magnus a szemben lévő konyhában csörömpölt épp valamivel majd oda sétált hozzám és a kezembe nyomott egy poharat ami valami arany színű folyadékkal volt tele.
- Akarom tudni mi ez? - kérdeztem majd óvatosan belekortyoltam az italba. Kellemes édes-kesernyés íze volt. Elmosolyodtam majd sóhajtva leraktam a poharat az előttem álló kis asztalra.
- Egyszerű bor drágám, csak egyszerű bor bár ha engem kérdezel szerintem a mondénok túl sokra tartják. Finomnak finom de maradok a saját italaimnál azt hiszem. - Magnus is kortyolt egyet a saját italából majd az enyémhez tette az asztalra. - Szóval ha jól sejtem te is hallottál az eseményekről amik az elmúlt pár hónapban történtek. Gondolom azt is tudod, hogy Jace elkezdte kutatni kik a felmenői. Ugyan Tessy még mindig titkolni akarod szegény előtt? - Magnus elgyötörtnek látszott.
- Igen tudok róla, de egyszerűen nem tudom mit csináljak. Ha megtudná, hogy az én véremből való... - Fájt már a fejem, annyit gondolkodtam ezen.